A cikk első részében eljutottunk odáig, hogy hogyan is fogj hozzá a logótervezés alapjaihoz grafikus segítségével. A folytatásban leírom, hogy mit csinálj, ha megkaptad a kezdeti terveket, mikre kell figyelned az átadott anyagnál, és kitérek arra is, hogy miért érdemes arculati kézikönyvet kérned.

A lista első két pontját ITT olvashatod.

3.) Válassz, de légy következetes!

Ha átadtad a brief-et, ideális esetben 5-10 munkanap alatt meg is kapod a terveket, köztük a jövendőbeli logóddal. Itt rajtad a sor, hogy kiválaszd a legjobban tetsző verziót, majd azon kérj még esetleges módosítási köröket. A logótervezés módosítási köreiből általában 3-4 darab van. Törekedj arra, hogy egy módosítási körben a lehető legpontosabban fogalmazd meg az igényeidet, különben a körök száma nagyon magas lesz, ami feszültséget okozhat közted és a grafikus/ügynökség között. Előfordulhat, hogy a tervek közül egyik se nyeri el a tetszésed. Ilyenkor mindig légy következetes; vizsgáld meg, hogy a brief, az igényeid amiket az elején átadtál, világosak voltak-e. Ha a grafikusra bíztad a logótervezés egészét, akkor sajnos nehéz lesz megfogni őt azzal, hogy nem a kéréseknek megfelelő lett a terv. Ilyenkor érdemes nem támadóan, nyugodtan a tudtára adni, hogy Te mást vártál. Ilyenkor viszont muszáj konkretizálni az irányokat, különben nem lesz egyhamar vége a tervezésnek, és az egyik félnek sem előnyös.

4.) Ellenőrizd a kapott anyagot

Ha elkészült a logó, akkor a grafikus összeállít egy úgynevezett logópakkot/logócsomagot. A csomag tartalma maga a logó valamennyi szükséges formátumban. Ezek a formátumok jellemzően egy jpeg, png és pdf fájlk. A jpeg verzió mindig hátteres, azaz vagy fehér vagy fekete (az arculatiság függvényében egyéb szín is lehet) alapon van. A png formátum egy háttér nélküli logót jelent, ezt tudod beilleszteni egy word doiksiba, email aláírásba. A pdf formátum (ami kiegészülhet eps vagy ai formátummal) egy vektoros formátum. A vetoros logó verziót Te magad nem biztos hogy fel tudod használni, de szinte az egyik legfontosabb kiterjesztés. Ez ugyanis az a verzió, amivel a nyomdák tudnak dolgozni. A vektoros logót használják a nyomdák arra, hogy rá tudják tenni egy tollra, pólóra, molinóra, vagy akár egy óriásplakátra. A vektoros formátumnak az a lényege, hogy bármekkora méretben ki lehet nyomtatni úgy, hogy annak nem romlik a minősége, nem tud pixeles lenni.

5.) Ha az egységes arculat fontos (és ez igenis nagyon fontos), kérj arculati kézikönyvet

Az ügynökségünknél az a tapasztalatunk, hogy sok ügyfél nincs tisztában az arculati kézikönyv fontosságával. Az, hogy kapsz egy logópakkot, még nem biztos hogy elengedő a tervezéshez, ugyanis elképzelhető, hogy szükséged lesz a logóban szereplő színek színkódjaira. A nyomdáknak ilyenkor nem elég, ha leírod hogy „piros” vagy „zöld”. Nekik pontos színkód kell, jellemzően CMYK formátumban. De ha egy weboldalt készíttetsz egy fejlesztővel, akkor a webdesign-hoz is szükség lesz az arculati színekre.  A színek mellett hasonlóan fontosak a használt betűtípusok, egy jó arculatnak – a logó és a színek mellett – ez az egyik alapja. Ezekre nyújt megoldás egy arculati kézikönyv. Ebben kerülnek rögzítésre a logó felhasználási módjai, továbbá a felhasznált színek kódjai és a betűtípusok. Ez egy kb. 6-8 oldalas kis kézikönyv, ami a jövőben megkönnyíti a Te munkádat is. Ha van egy ilyened, akkor nem kell minden apróság miatt újra és újra felkeresned a grafikust, aki tervezte a logódat.

Az első és a második cikkben olvasottakat ha észben tartod, amikor legközelebb logótervezés kerül sorra, akkor biztosan gördülékenyebben fog menni az együttműködés a grafikusokkal. Nem árt azonban észben tartani, hogy „ahány ház, annyi szokás”, azaz minden grafikus kicsit máshogy állhat egy-egy projekthez. A fent leírtakat a Plus Creative Agency-nél futott logós projektek ihlették, az ott szerzett tapasztalataink alapján írtam meg a listát.