Robogunk tovább podcastünk employer branding sorozatával, aminek második részében első külsős, meghívott vendégünkkel a toborzás-kiválasztásról és interjúztatásról beszélgettünk. Mostani blogcikkünkből kiderül  milyen a jó álláshirdetés, hogyan tud egy vállalkozás jó jelöltélményt biztosítani a jelentkezőknek az eredménytől függetlenül, és kitérünk a különböző trendekre, esetleges általános hibákra is.

Legyen a toborzás célja üres, megüresedő, vagy éppen újonnan kialakuló pozíciókra a potenciális munkavállalók elérése és megnyerése, a cél olyan pályázók bevonzása, akik a munkaköri elvárásoknak eleget tesznek – tehát az állás betöltésére alkalmasak. Ehhez elengedhetetlen a jó jelöltélmény, ami több elemből áll, ma pedig megmutatjuk melyek ezek. Kezdjük is!

Milyen a jó álláshirdetés?

Kezdjük azzal, hogy mit érdemes elkerülni: az egyik legfontosabb dolog, hogy ne legyen sablonos a megfogalmazás és a piacon fontos jelöltek számára is érthető módon legyen a pozíció neve megfogalmazva. Nagyon sokszor lehet találkozni azzal is, amikor a hirdetést feladó cégek egy pozícióba belesűrítenek 3-4 szakembernyi munkát – mind tudjuk, hogy ez nagyon nem veszi ki magát jól az álláskeresőknél, ugyanis azt a benyomást kelti, hogy mindent is egyedül kellene az adott pozícióban elvégezni. Érdemes lehet inkább csak néhány kulcsfontosságú elvárást megfogalmazni, és az előnyökhöz beírni azt, ami nem elengedhetetlen, így elkerülhetjük, hogy a hirdetésünket olvasó potenciális jelöltek elrettenjenek.

Ha szeretnéd megtudni, hogy a jó álláshirdetésben milyen szerepe van a bérezésnek és és a klisé mondatoknak, hallgasd meg legújabb adásunkat! 

Milyen platformokon érdemes hirdetni?

Pont mint a marketing esetében, itt is nagyon fontos, hogy felmérjük a célközönségünket, ugyanis a hirdetés gyakorlatilag egy marketing anyag. Éppen ezért meg kell ismerni a célközönséget, hogy a kommunikáció és annak csatornája megfelelő legyen. A fizikai munkaköröknél a klasszikus eszközök mellett (pl. kihelyezett poszter vagy éppen helyi újságban hirdetés) jelenleg a Facebook ajánlatos, mint leghatékonyabb felület, eszköz. Ott viszonylag könnyen és gyorsan tudnak jelentkezni, valamint ez az álláskeresői réteg nagyon nagy valószínűséggel nem fejvadász cégek honlapján fog munka után kutatni. Óriási előny, ha egy munkaadónak van saját karrier oldala, hiszen a mellett hogy itt meg tudja a lehetőségeit hirdetni, remek employer branding eszköz is – így tehát a lehetséges munkatársak felé ez egy remek kommunikációs csatorna is lehet. Az állásportálok továbbra is elkerülhetetlenek, fejvadász cégeket meghívott vendégünk leginkább akkor javasolna egy munkaadónak, ha nagyon speciális, nehezen betölthető területre keres, vagy ha nincsen megfelelő mennyiségű vagy képzettségű toborzó a vállalatnál. Az egyre népszerűsödő LinkedIn-t főként nagyvállalatok használják, ugyanis elég költséges a többi felülethez képest és csak bizonyos specialista vagy magasabb vezetői pozíció meghirdetésére alkalmas.

Nagyon fontos tehát, hogy a hirdetők tudják, hogy azok a szakemberek, akiket be szeretnének vonzani, hol tájékozódnak és mi a fontos számukra a munkavállalás szempontjából. Ezen információk birtokában már maga a toborzás stabil alapokon nyugszik.

Vendégünk által hasznosnak vélt online és offline toborzási módszerekért hallgasd meg a PlusCast legfrissebb részét!

Jelöltélmény a toborzás és kiválasztás során. Mi maga a jelölt élmény, miért fontos ez?

Magát a jelöltélményt a toborzásban úgy definiálnánk, hogy az adott pályázó, aki belevág és végigcsinál egy kiválasztási folyamatot egy cégnél, az egész folyamat alatt – akár kiválasztásra kerül, akár nem – jó élményeket szerez adott cégről, elégedett a folyamattal és nem sérül semmilyen módon. Teljesen mindegy, hogy egy jelölt végül nem kerül kiválasztásra adott pozícióra, attól még nagyon fontos, hogy jó élményeket szerezzen a folyamatban. Hiszed vagy sem, a szóbeszéd az egyik legerősebb PR eszköz még mindig. A cégek rengeteg pénzt költenek marketingre, PR-ra, nívósabbnál-nívósabb kampányokba fektetnek be, de ennek mind semmi haszna, ha akár csak egy ember is péntek este azt meséli majd a barátainak, hogy adott cég még arra sem tudta venni a fáradságot, hogy visszajelezzen a benyújtott pályázatra.

Hogyan lehet az egész toborzási és kiválasztási folyamatot jó jelöltélménnyé tenni? Mi a jó jelöltélmény titka?

A titok, hogy nincs titok. Ahhoz, hogy jó jelöltélményt tudjon biztosítani egy cég, jólszervezettség, tiszta folyamatok, megfelelő HR kapacitás és törődés, odafigyelés, lelkiismeretes munka kell. Nem attól lesz jó a jelöltélmény, ha latte macchiatóval van kínálva az interjú előtt a jelölt, hanem attól, hogy transzparens folyamatokat lát és tapasztal, jól szervezett kiválasztási folyamaton megy keresztül, megkapja a kellő mennyiségű és minőségű kommunikációt a folyamat alatt és kompetens emberekkel találja magát szembe.

Tippekért, trendekért hallgasd meg podcast adásunkat, amit ide kattintva érsz el!

…A potenciális jelölt kiválasztásra kerül, és eljön a személyes beszélgetés ideje: lássuk az interjúztatást!

Az interjú minden esetben egyenlő felek megbeszélése kell legyen. A folyamat legyen tiszta a jelölt számára, korrekt és szakmailag is kompetens interjúztató üljön a jelölttel szemben. A minimum öt körös interjú már nem játszik, elég kettő. A lényeg, hogy a jelöltek gyorsan elhelyezkedjenek, ugyanis most nem a munkaadóknak áll a piac. Tudjuk, sokáig ez fordítva volt, így nagyon nehéz lehet a cégeknek szemléletet váltani, de aki ezeket nem realizálja időben, és nem lép, alakít ki erre újabb folyamatokat, annak esélye sincs a jelenlegi jelöltekért folytatott harcban. Na de mi a helyzet az interjút követő visszajelzéssel vagy éppen nem visszajelzéssel? Tudd meg podcastünkből!

Tanács azoknak, akik munkaerő toborzás előtt állnak:

Mérjék fel a szektorukat, tudják azt, hogy azok akiket toborozni szeretnének milyen csatornákon keresnek állást, milyen kommunikációt kedvelnek és értenek meg. Találják ki előre a teljes kiválasztási folyamatot és biztosítsák a kellő kapacitást és rendszereket a profi végrehajtáshoz. Ha ezek nem mennek, mert nincs rá idő és túl sok pénzbe is kerülne, akkor mindenképp vonjanak be hozzáértőket!

El is érkeztünk blogcikkünk végéhez, azonban ha még többet szeretnél megtudni erről a témáról, hallgasd meg a PlusCast legújabb adását! Várunk téged két hét múlva, amikor az employer branding stratégiáról és annak tartalmáról fogunk értekezni!